Nincsen farsang fánk nélkül. De hogy miért épp ilyenkor kerül leggyakrabban a süteményes tálakra ez a zsiradékban kisütött, jellegzetes kelt tészta, annak kultúrtörténeti okai vannak.
A farsang ugye Vízkereszttől, tehát január 6-ától Húshagyókeddig tart (ami az idén február 24-ére esik). Ez a bálok, a karneválok, az esküvők, a nagy evész-ivászatok időszaka, amely az utolsó héten éri el a csúcspontját. Ezt követi a Hamvazószerda – amikor meg kéne gyónni a bűneinket, sőt keresztény őseink e napon még hamut is szórtak a fejükre vezeklésül. Ezzel kezdetét veszi a Húsvétig tartó megtisztulás időszaka, a Nagyböjt.
Valaha a szegény nép egyszerűen ki sem bírta volna a negyvennapos koplalást. Ezért a papok és a szerzetesek azt tanácsolták, hogy a böjt előtt tápdúsabb ételeket vegyenek magukhoz. Így aztán kenyér helyett az energiában jóval gazdagabb fánkkal tömték meg a gyomrukat.
Mára a böjtölés kiment a divatból, a farsangi fánk viszont maradt. Sőt, már fesztivált is tartanak a tiszteletére. A Pilis környéki községek télbúcsúztató és farsangi népszokásait felelevenítő Pilisi Kavalkádon a fánkfesztivál a legnépszerűbb. Van fánkevő verseny, anyósetető verseny, és megrendezik a különleges fánkok versenyét is.
Jó, hát évente egyszer-kétszer megengedhetjük magunknak ezeket az energiabombákat. Pláne, ha utána lemozogjuk vagy lekoplaljuk őket. És itt a bökkenő. Igazság szerint a farsang után nemcsak a keresztények tarthatnának bűnbánatot, de mindannyian, akik túlettük magunkat az egész téli ünnepkör idején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése